Ji-King

Get Adobe Flash player

Hogyan jósoljunk?

A jóslás pénzérmékkel történik. A pénzérme Írás oldala a jin, számértéke 2,  a Fej oldala a jang, számértéke 3.  A három érmét - a kérdésre összepontosított lélekkel - hatszor egymás után kell kidobni. Minden egyes dobással egy-egy vonást alkotunk. Az első dobás lesz a jósjel alsó vonása, a következő a fölötte lévő, és így tovább. Feljegyezzük az értékeket. 

Minden jósjel 6 jin vagy jang vonalból épül fel. A Jang jele egyetlen zárt, szilárd vonás, a Jin jele lágy, megszakított vonás.

A három pénzérme összértéke lehet:

6: Öreg Jin, az átváltozó jin vonás száma

7: Jang, a maradó, nyugvó jang vonás száma

8: Jin, a maradó, nyugvó jin vonás száma

9: Öreg Jang, az átváltozó jang vonás száma

Ha csupán 7-est és 8-ast dobtunk: egyetlen jósjelet kapunk. Ezt hívjuk alapjelnek. Ekkor csakis az alapjel üzenetét olvassuk el. Ha azonban 6-ost vagy 9-est is dobtunk, ott a vonás megváltozik: a 6-os jinből jang lesz, és a 9-es jangból jin. Bármelyik vonás változhat, néha mind a hat is. Ezeket a vonásokat változó vonásoknak nevezzük. Ha a vonások átváltoznak, egy új jósjelet is kapunk, amit irányjelnek nevezünk, mert ez az, ami a jövő lehetséges irányát mutatja.

Alapjel: hordozza azt az archetipikus drámai helyzetet, melyben kérdéseddel benne vagy, ez a döntő. Témája az egész jóslatot meghatározza. Ez a folyó, amelyben úszol.

Változó vonások:  Ha egyetlen vonás megváltozik, akkor a jósjellel kifejezett állapot is megváltozik, s egy másik állapottá és jósjellé alakul át. A változó vonások azok a sorshelyzetek, ahol mintegy „felrobban”a jelenlegi állapot, s átváltozik egy másikká, azaz „fordul a kocka”. Ezek azok a túlérett helyzetek, amelyek arra késztetnek, hogy az alapjelből kilépj. Túlhabzó erők vagy túl gyenge pontok, ahol az erők átbillenhetnek - és beállhat a minőségi változás. Ezek a vonások kulcsjelenetek a drámában.

Irányjel: jelenti az eshetőséget, irányt, amely felé az események tartanak – vagy éppen fordítva: eseményeket, melyek közelednek, ha ebbe az irányba haladsz. Az Irányjel elmondhatja: Mi lesz? Mi lehet? Mitől kell tartani? Mi felé kell haladni? Mi közeledik? Mivel kell számolni? Mit kell elkerülni? Az irányjel lehet: „ígéret, hogy gyere” vagy „figyelmeztetés, hogy vigyázz, ne gyere erre”. Minden rajtunk múlik, és az irány attól függ, hogy az Alapjelet hogyan oldjuk meg, kilépünk-e belőle vagy sem.

Jósjel:

Mielőtt megnéznénk a jósjel jelentését, tudnunk kell, hogy a hat vonás mindegyike egy-egy sorsfázist jelöl. A hat vonás hat drámai jelenet, melyekből a mű összeáll. Az első (legalsó) vonás a dráma előjátéka - így indul a játék. Az utolsó (legfelső) vonás a dráma utójátéka - így fejeződik be, és sejteti, hogy bár ez a téma itt lezárult, új, más téma indul majd belőle. A második, harmadik, negyedik és ötödik vonás a küzdelem különböző stációiról szól. Ezt azért is fontos tudni, mert sokszor látod majd, hogy egy reményteljes jósjelben valamelyik vonásban felbukkanhat az összeomlás veszélye is, s fordítva: egy sötét jósjelből is győztesen lehet kijönni, ha éppenséggel egy ígéretes vonása változik át.

A Jósjelek azonban nemcsak hat vonásból, hanem két részből is állnak. Minden Jósjelnek van három alsó és három felső vonása. Ez a három vonás az Ősegység. Minden Jósjel két ilyen „ősegységből” épül fel. Ezek a Teremtés kozmikus szellemi energiamintái, a pá-kuák. 8 ilyen dinaminkus energiamintázat van.

"Pa Kuá"-k:

Csien - Az alkotó 

Teremtő szellem. Alkotó energia. ,Jelképe az Ég, cselekvése kitartó, szilárd, kulcsszava a „Legyen!”. Országban a király, családban az Apa. Akar, tesz, ural, megtermékenyít - ő az „információ”.


Kun - A befogadó

A befogadó „anyag”. Az anyaméh, mely mindennek formát ad s megszüli. Jelképe a Föld, mindent táplál s szolgál. Országban a királyné, családban az Anya. Odaadó az Akaratnak – befogadja s életté formálja az „információt”. A létrehozó. Aláveti magát az Akaratnak.


Csen - A gerjesztő

Mindent elindító pillanat, amikor fölszikrázik a létesülni akaró erő. Mennydörgés és villámlás. Energia, mely indít, fölkavar, elkezd; tavasz-erő, mely fölrázza a téli álmát alvó természetet! Dinamikus, nagy elkezdő.


Szun - A szél (fa)

A szél szelleme a finom behatolás, észrevétlen formálás, áthatás. Finom, de ellenállhatatlan erő, mely érleli a dolgokat. Az a szelíd erőszak, amellyel a gyökér utat talál a sűrű földben, vagy a láthatatlan szél áthat s mozgat mindent.


Kan - A szakadékos (víz)

Szakadékban rohanó folyóvíz. Veszedelmes, kockázatos, old, kikerül és sodor. Olyan szellemiség, mely akadályokat, megoldandó problémákat állít eléd, veszélyeket, melyekkel szembesülni kell. Ösztönös, tudattalan erő. (Ezért jelent „veszélyt” az ősi kínai szemléletben: mert hatalmas őserő, ugyanakkor nem tudatos!)


Li - A tűz

A tűz szelleme. Fényt, világosságot, meleget ad. A tudat, a tudás hatalma. Az értelem fénye. A kifejezés ereje; a fényt láthatóvá, érthetővé teszi; tapadónak is nevezik, mert függ attól, ami adja; így aztán nemcsak szétválaszt, de össze is tart. (A tudás is analizál s szintetizál.) Azon túl: a láng függ a kanóctól, s a lángelme az Univerzális Intelligenciától. Ha ezt elfelejti: kilobban.


Ken - A hegy

A hegy szelleme. Nyugalom, megállás, befejezettség. Végső formája a láthatatlan akaratnak. Határ. Tehetetlenség és szilárdság: a mozgások, törekvések befejezése.


Tui - A tó (derűs)

A tó szelleme. Nyitott, derűs, barátságos, vidám szellem. Lelkesítő szavak, hasznos kapcsolatok, társaságok. Jó érzés, inspiráló beszéd. Gazdagító - valójában az életadó rizsföldek vize ez. A „derű” a kínai bölcselet egyik alapszava.


A Jósjelet tehát két ilyen „Kua” alkotja, egy alsó és egy felső Kua. Az alsó Kua a függőleges, a felső Kua a vízszintes sorban van, a két sor metszéspontjában pedig megtaláljuk a jósjelet, amelyet 6 dobással alkottunk.